Színek
A hajnali pirkadat leghalványabb rózsaszínjétől a naplemente mély lilájáig a napjaink milliónyi szín vibrációjával vannak tele. Amikor a nap süt, a színek életre kelnek, a szívünk megtelik örömmel, az élet kivirul. Az ég azúrkék, a fű smaragdzöld, az óceánok mély jade színben ragyognak. Úgy tűnik, nem tehetünk mást, mint reagálunk a színekre, melyekből világunk összeáll.
Szín és érzelem
Pszichológiai tanulmányok – melyek a fény hatását vizsgálták – kimutatták, hogy a színek hatással vannak a testünkre, hangulatunkra és érzéseinkre. A vörös, a tűz és a szenvedély színe, képes felizgatni az érzékeinket. A kék hűsítő és lecsöndesítő, felderít, lenyugtatja az érzelmeket, és lassítja a reakcióinkat. Ülj egy piros szobába, meglátod a beszélgetés élettel telivé válik, és elrepül az idő. Ülj egy kék szobába és a gondolataid befelé fognak irányulni. Lazíts, nem kell rohanni. Az idő is lassabban fog telni.
Mindegyik színnek megvan a maga tulajdonsága és sajátos hatása, különböző módokon finoman befolyásolják az érzelmeinket és viselkedésünket. A zöld megnyugtat, a narancs örömet hoz, a lila inspirál. Csak úgy tudjuk a színek erejét kihasználni, ha tudatosak leszünk e hatásokra és használjuk is őket, hogy kifejezzük érzéseinket vagy megváltoztassuk életünk kulcsfontosságú területeit. Teremts egy teljesen új atmoszférát az otthonodban azzal, hogy egyszerűen megváltoztatod a dekorációt. Tedd jobbá a megjelenésedet azzal, hogy olyan színeket hordasz, ami kiemeli az arcodat. Vagy akár fokozd az egészséged azzal, hogy olyan színekre fókuszálsz, amik kiegyensúlyoznak és harmóniát teremtenek tested és elméd számára.
Energia és gyógyítás
Amellett, hogy világosságot hoz az életünkbe, a szín egy dinamikus energia és már évezredek óta terápiás eszközként is használják. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a színnel való gyógyítás és a fényterápia igen magas szintű hatékonyságot ért el az ősi Egyiptomban, a fáraók idején. Szerencsére a harmadik évezred kezdetén az érdeklődés újraéled, folyamatosan új alkalmazások látnak napvilágot ebben a varázslatos és finoman ható terápiában. Tanuld meg használni a színt érzéseid kifejezésére, mint egy tükröt megérteni legmélyebb motivációidat, és mint egyedi eszközt arra, hogy boldogságot és szépséget vigyen az életedbe.
A szín látása
Látni egy színt olyan összetett dolog, hogy az egész folyamatot csodaként írhatnánk le. A szín nem pigment. Nem kézzelfogható, nincs semmi szilárd benne. Lényegében a szín egy frekvencia, hullámokban terjed, úgy ahogy a hő vagy a hang. A fény egy összetevője. A Napból jövő fény egy összetevője, s így az energia egy formája is. A zenei jegyekhez hasonlóan, mindegyik szín a saját hullámhosszán rezeg – változtasd meg a frekvenciát, megváltozik a szín is. Szóval, ha a szín egy rezgés, miként látható? És hogy tudjuk megkülönböztetni a pirosat a zöldtől vagy a kéket a sárgától? Leegyszerűsítve a dolgot a szín-látás folyamata az agyban történik.
Színtudomány
Ahogy a fény kiárad a Napból, különböző rezgéseket visz magával, amik aztán átalakulnak színekké. Ezek a frekvenciák a fénytörés révén különíthetők el, amit Isaac Newton, a nagy angol fizikus bizonyított be először a 17. század végén. Newton megmutatta, hogy amikor egy fénysugár átmegy egy prizmán, akkor hét szín-sugárrá oszlik, amit spektrumnak nevezünk. A szivárványok is a fénytörés útján keletkeznek, mert amikor a napfény sugarai megtörnek az atmoszférában lévő vízcseppeken, akkor is az őket alkotó színekre bomlanak. Minél nagyobbak a cseppek, annál tisztábban kivehető a szivárvány az égen. De láthatjuk Newton felfedezését minden alkalommal, amikor a napfény egy csiszolt üvegfüggőn, vagy egy kristály csilláron süt át.
Hogyan érzékeljük a fényt
A tárgyaknak nincs saját színük. Amikor egy sárga banánt vagy vörös rózsát látunk, az nem jelenti azt, hogy a banánnak sárga a színe vagy a rózsának vörös. Csupán annyit jelent, hogy mi ilyen színűnek látjuk őket – mert az agyunk így fogja fel őket. Amit egy tárgy pigmentjeként vélünk látni, az valójában a tárgyról visszaverődő szín. Amikor a napfény egy sugara eléri a banánt, a gyümölcs a sárga kivételével a spektrum összes többi sugarát elnyeli. Mivel a sárga sugarat veri vissza a banán, ez az a szín, ami a szemünkbe is visszaverődik. Különös, hogy pont az a szín, amit a banánhoz kötünk az, amit a banán „visszautasít”. Hasonló módon, egy rózsa elnyeli az összes színt, kivéve a vöröset, egy fűszál visszaveri a zöldet és egy aranyhal a narancsot.
A szemen belül
A szemünk kifejezetten úgy alakult, hogy felfogja a fényről és színről jövő üzeneteket, amit továbbít az agy felé. Amikor a banán visszalöki a sárgát, a rezgése bejut a szemlencsébe, ott a retina speciális receptoraiba, az ún. pálcákba és csapokba. Ezek a receptorok összegyűjtik az információt és a látóidegeken keresztül az agyba továbbítják. Az agy a bejövő frekvenciák egyes jellemzőit értelmezi és meghatározza a színt. Körülbelül 7 millió csap van az emberi szemben, és mintegy 10 milliónyi különböző színárnyalatot képes megkülönböztetni. Amikor belegondolsz abba, hogy mennyi színt is fogsz fel egy szobáról egy pillantás alatt, akkor értékelni fogod, hogy az agy színérzékelése micsoda mutatvány.
Egyéni hullámhosszak
A spektrum 7 színe közül az ibolyának a legrövidebb a hullámhossza. Ezen túl van az ultraibolya, egy erőteljes sugár, ami át tud hatolni a testen, képes megölni a baktériumokat és lebarnítja a bőrünket. A spektrum másik végén a vörös áll a leghosszabb hullámhosszal. Ezen túl van az infravörös, a hő-sugár, ami fel tudja melegíteni a testet az éjszaka sötétjében. Folytathatnánk a sort tovább – mikrohullám, radar-, rádió-, és televízió-hullámok, mind láthatatlanok. De a spektrumnak csak a vöröstől az ibolyáig terjedő része az, a közbeeső színekkel, mint a narancs, sárga, zöld, kék és indigó, ami a szem számára látható.
Az érzékelés növekedése
A tudósok úgy hiszik, hogy a primitív emberek még csak pár színt voltak képesek látni, és csak az evolúció révén vált lehetővé, hogy a mostani szín-skálát láthassuk. Lehetséges akkor, hogy több szín is van még a spektrumban? Színek, amelyeket még képtelenek vagyunk látni? Newton, amellett hogy bemutatta a fény sajátosságait, megalkotta a szín-kereket, ami megmutatja, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a színek.
Szín és fény
Különbség van a fény színei és a pigmentekben lévő színek között, melyeket a festéshez használunk. Newton 3 tiszta színt fedezett fel a fényben – a vöröset, a kéket és a zöldet. Amikor ezek keverednek, akkor jönnek létre a másodlagos színek, mint a sárga, cián és magenta. A 6 szín együtt adja a fehér fényt. Az elsődleges festék-színek a vörös, a kék és a sárga.
Szín-rokonság
A festék-színek pigmenteket tartalmaznak, és a fény-színektől különböző módon vegyülnek. Az elsődleges színek itt a vörös, sárga és kék. Ezeket keverve kapjuk a másodlagos színeket. Ha pedig egy elsődleges színt összekeverjük a mellette lévő másodlagos színekkel, akkor megkapjuk a harmadlagos színeket. Ezek a kapcsolatok világosan látszanak, amikor a szín-kerékbe vannak rendezve a színek. Itt a 3 elsődleges szín egyenlő távolságra van egymástól. A másodlagos színek ezek közé vannak beszúrva, követve egy szivárvány színsorát. A 6 harmadlagos szín pedig egy elsődleges és egy másodlagos szín közé van beékelve. Használd ezt a szín-kereket, amikor valamilyen színmintáról hozol döntést például az otthonodban vagy egy ruha kiválasztásakor.
Színárnyalatok változtatása
Folytathatjuk a keverési folyamatot a szomszédos párokkal, hogy még több színhez jussunk, de ha a feketét vagy a fehéret is bevesszük a sorba, akkor szó szerint több ezernyi új variáció állítható elő. Ha feketét keverünk egy színhez, akkor az eredetihez képest sötétebb árnyalatot kapunk. Ha fehéret adunk hozzá, akkor az alapszín világosabb lesz. Szürke hozzáadásával pedig tompító hatás érhető el.
A hőmérséklet meghatározása
A színek hideg- vagy meleg színekként is leírhatók. A vörös, amit a tűzhöz társítanak, a narancs, amit az égő szénhez, a sárga, amit pedig a napfényhez, meleg színek. Hosszabb hullámhosszuk van, így ezeket „dominánsabb” vagy „előrehaladó” színként érzékeljük, gyorsabban érik el a szemet, mint a spektrum másik felén lévő színek. A zöldek, kékek és ibolyák, másfelől, a hideg színek – az óceánok vize, a hajnali harmattól nedves fű, vagy egy harangvirággal borított árnyékos liget jut róluk az eszünkbe. Mivel e színek rövid hullámhosszúak, lassabban jutnak el a szembe és ezért „hátrálónak” írják le őket.
A szín-kerék
A szín-kerékbe rendezve látni a színeket nagyon hasznos, hogy megértsük a köztük lévő kapcsolatokat. A szín-kerék nagyon értékes eszköz, amikor színeket választunk például belső terek díszítésekor, vagy egy meglévő ruhatár új darabokkal való kiegészítésekor.
Elsődleges színek
Vörös, kék, sárga – az elsődleges- vagy alapszínek. Nem állíthatók elő más színek keveréséből.
Másodlagos színek
Két elsődleges szín keveréke adja a másodlagos színeket. Így a vörös és a sárga a narancsot, a sárga és a kék a zöldet, a kék és a vörös az ibolyát.
Harmadlagos színek
Egy elsődleges színt a szomszédos másodlagos színnel vegyítve kapjuk a harmadlagos színeket. A türkiz például a kék és a zöld keveréke.
Komplementer színek
A keréken az egymással szemben lévő színek a kontraszt vagy komplementer színek. Tiszta formájukban együtt nagyon erős a hatásuk. Ámbár, ha árnyalják őket, akkor egy nagyon érdekes, kevésbé vibráló vizuális hatást keltenek.
Rokon színek
Két szomszédos szín a szín-keréken azonos alappal bír, így ezeket harmonikus vagy rokon színeknek nevezzük. Jól mutatnak együtt, és nem bántják a szemet. Ha ilyen színeket használunk, nagyon kellemes hatást érhetünk el.
