Bach-virágcsepp

A Bach-virágterápia...

1. Egyszerű: kis energia ráfordításával hatékonyan segítheti saját lelkiállapotát, érzelmi kilengéseit.

2. Természetes: Edward Bach által leírt módszer csak többnyire vadon élő növények virágait használja fel. Kivételt képez a forrásvíz, amely minden eszencia alapja is egyben, de önmagában is hatalmas gyógyító potenciált hordozó gyógyír. Ezek minden szintetikus anyagtól mentesek, a természet erejét felhasználva, szelíden, mellékhatásoktól mentesen gyógyítanak.

3. Holisztikus szemlélet: ennél a terápiánál a vizsgálat tárgya valójában az egész ember (vagy állat) és nem csupán a fizikai tünetek összessége. A Bach-virágterápia arányában kevés figyelmet fordít a testi tünetekre, a betegségek súlyosságára, azonban a lelki diszharmónia megfigyelése és ezek alapján történő szerválasztás nagyobb figyelmet kap.

4. A jelen számít, az itt és most: a virágterápia csak a pillanatnyi lelkiállapotra koncentrál, semmi mást nem tart lényegesnek csak a személyiség jellembeli torzulásait és a helyzethez való viszonyulást, a lelki megnyilvánulásokat.

5. Szakértelem: A Bach virágterápia alkalmazásához nincs szükség sem orvosi végzettségre, sem különleges képességekre, csak a 38 eszencia alapos ismeretére, valamint jó megfigyelő képességre és nagyfokú empátiára.

6. A szerek száma: a Bach-virágterápia rendszerében 38+1 (vészcsepp v. életmentőcsepp) különböző gyógyír található. A gyógyírek kiválasztása a Bach-virágterápiánál jóval egyszerűbb, mint például a homeopátiánál, ahol több ezer szerből lehet választani. A szerek kombinálásával nagyszámú variációra van lehetőség.

7. Mennyiség: a Bach-virágeszenciák nem mennyiségi, hanem sokkal inkább minőségi aspektusokat hordoznak, felhasználásuk és hatásuk nem függ szorosan a felhígítás mértékétől.

8. Veszélytelen gyógymód: A Bach-virágeszenciák természetes mivoltából fakadóan a használat során a túladagolás legkisebb veszélye sem áll fenn, a helytelen szerválasztás sem okoz semmilyen mellékhatást (mivel ekkor az eszenciák egyszerűen nem hatnak).

9. Más gyógymódok: A virágterápia nagy előnye, hogy kiválóan alkalmazható más gyógymódokkal együtt, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a virágeszenciák segítik mind a hagyományos gyógyszerek hatásást, mind az egyéb természetgyógyászati gyógymódokat.

A BACH-ESSZENCIÁK CSOPORTOSÍTÁSA

Edward Bach az általa leírt esszenciákat és a hozzájuk rendelhető lelkiállapotokat hét csoportra osztotta, hogy mely lelki területen borult fel az egyensúly.

  1. Félelem: A félelmek számtalan módon csoportosíthatók, tudatos-tudattalan / megfogható-megfoghatatlan. Mindig az esszencia leírásánál pontosítunk.
  2. Bizonytalanság: Itt is többféle csoportosítás lehetséges, határozatlanság, csekély céltudatosság. Szintén a virágok leírásainál pontosítunk.
  3. Jelenléttelenség: Menekülés a jelenből, a tudatos irányítás elengedése, a múltban vagy a jövőben élés, sodródnak a jelenben.
  4. Magányosság: úgy érzik, a környezetük nem érti meg őket. Nehézség a kapcsolatok létesítésével, a megfelelő kommunikáció kialakításával
  5. Túlérzékenység: Itt olyan lelki állapotok találhatók, amelyekben az ember nem megfelelően reagál az őt érő külső hatásokra, képtelen az egészséges önérvényesítésre
  6. Kétségbeesés: Nem látjuk a megoldást problémánkra, nem lát kiutat, nem képes aktívan cselekedni és döntéseket hozni
  7. Aggódás: Mások boldogulásával való törődés, vagy a másokért aggódás talált rossz értelmezése
Félelem 2,6 20, 25, 26
Bizonytalanság 5 12, 13, 17 28 36
Jelenléttelenség 7, 9 16 21, 23 35, 37
Magányosság 14, 18 34
Túlérzékenység 1, 4 15 33
Kétségbeesés 10, 11, 19 22, 24, 29 30, 38
Aggódás 3, 8 27 31, 32

Félelem csoport

„A valóságban a félelmeknek nincs helye az emberiség természetes birodalmában, mivel a bennünk lakó isteni szikra, valódi önmagunk legyőzhetetlen és halhatatlan.”

20. Bohócvirág / Bátorság: az ember tudja, mitől fél, és tart is az általa rossznak vélt dolgok bekövetkeztétől; az összes olyan félelem, amelyet konkrétan meg lehet határozni – tárgyakról, állatoktól, bizonyos emberektől vagy szituációktól, stb.
Cél: szembenézni a félelmetes eseményekkel

25. Vörös vadgesztenye / Önállóság: fél, hogy szeretteivel történik valami baj. Az ember úgy érzi, hogy nem tudja megvédeni a rá leselkedő veszélyektől.
Cél: A másik személy „elengedése” révén rábízni őt a gondviselésre.

2. Rezgőnyár / Sejtelem: a nem meghatározható félelmek. Sötét előérzetek, szorongások, baljóslatú sejtelmek kínozzák.
Cél: hinni abban, hogy biztonságban van és védelem alatt áll.

26. Napvirág / Pánik: a félelem erőssége a meghatározó. Az ember óriási veszélyben érzi magát, pánikba esik, retteg, de előfordulhat a halálfélelem is.
Cél: bátran szembenézni a rátörő félelmekkel, megtanulni uralni őket.

6. Cseresznyeszilva / Higgadtság: Az ember folyamatos belső feszültségben van, az önmaga feletti uralom elvesztésétől fél, attól, hogy olyat tesz, amit később megbánna.
Cél: higgadtság kialakítása, a feszültség levezetésének megtanulása.

Bizonytalanság csoport

„Bizonytalanság, határozatlanság és csekély céltudatosság (…) A bizonytalanság az önbizalom és a céltudatosság fejlesztésével haladható meg (…)”

28. Szikárka / Egyensúly: A bizonytalanság a döntésekben, a véleményalkotásban mutatkozik meg. A benne megjelenő ellentétes gondolatok. Határozatlanság, a rossz döntésektől való félelem jellemzi. Kis dolgokban.
Cél: felemelkedni egy magasabb nézőpontba, ahonnan nagyobb rálátása lehet a döntéseire.

36. Rozsnok / Elhivatottság: a rozsnok a nagyobb horderejű kérdésekben bizonytalanodik el. Nagy benne a lelkesedés, mégsem vonzódik különösebben egyetlen területhez sem. A rozsnokra általában az életúttal kapcsolatos bizonytalanság jellemző.
Cél: Feléleszteni az érdeklődést az életcél megtalálására.

5. Kékgyökér / Intuíció: Saját megérzéseivel szemben bizonytalan. Gyakran gyenge belső bizonyosság és gyenge önértékelés jellemzi.
Cél: az intuitív képességek erősítése

17. Gyertyán / Tetterő: képtelen megfelelő figyelemmel és erővel a rá váró feladatokra koncentrálni.
Cél: érdeklődéssel fordulni még az unalmasnak tűnő feladatok felé is.

12. Tárnics / Hit: A bizonytalanság a tettekre is kiterjed. Tervei azonnali megvalósulásának elvárása miatt az ember könnyen elbátortalanodik, feladja tevékenységét, ha akadályokba ütközik. De azért próbál változtatni.
Cél: Hinni abban, hogy a külső körülmények jól alakulnak.

13. Sülzanót / Remény: A remény és bizonyosság hiánya képtelenné teszi az embert, hogy esélyt lásson a jelenlegi állapotából való kilábalásra. Már nem is próbálkozik, inkább beletörődik a helyzetébe.
Cél: Reménnyel telve bizakodni a gyógyulásban, jelenlegi helyzetének megváltozásában.

A jelen történései iránti érdektelenség csoport

Úgy tűnik, mintha az illető nem nagyon érdeklődnék a jelen történései. Elmenekül a jelen nyomasztó pillanatai elől, elengedi élete tudatos irányítását, sodródik. Az ember tudat alatt nem meri, vagy nem akarja a felelősséget a saját életéért. A felelősség és az élet irányításának mértéke közvetlenül összefüggenek egymással. A kiutat a virágesszenciák szedése mellett olyan gyakorlatok végzése jelentheti, amelyek a felelősség felvállalását támogatják az emberben.

9. Iszalag / Realitás: nem hiszi, hogy a boldogsága a jelen körülményei között megtalálható, nem érzi jól magát pillanatnyi helyzetében, egy jövőbeni, elképzelt fantáziavilágba menekül. Álmodozás, szórakozottság és figyelmetlenség.
Cél: elhinni, hogy a boldogság itt és most megtalálható és elérhető.

16. Jerikói lonc / Múlt: úgy gondolja, hogy a jelen soha nem lesz olyan jó, mint amilyen a múlt volt. Boldog emlékei között bolyong, nosztalgiázik.
Cél: Megtalálni a jelen pillanat boldogságát, a jövő is lehet olyan jó, mint amilyen a múlt volt.

35. Fehér vadgesztenye / Gondolkodás: az aggodalmas gondolatok eltávolítják a jelentől.
Cél: Lenyugtatni az elmét, úrrá lenni a kínzó gondolatokon.

7. Vadgesztenyerügy / Tanulás: Túl nyugtalan, izgatott ahhoz, hogy képes legyen a jelen történéseire figyelni. Képtelen elmélyedni az aktuális történésekben, az élet leckéit és tapasztalatait sem érti meg kellő mélységben.
Cél: Megtalálni a nyugalmat és megérteni az élet mélységeit.

23. Olajfa / Megújulás: A test és a lélek túl kimerült ahhoz, hogy az illető ellássa a jelenben elé kerülő feladatokat. A test pihenésre szólítja fel őt, arra, hogy húzódjon vissza a jelentől és adjon teret a kikapcsolódásnak.
Cél: Pihenéssel, alvással és ellazulással egyaránt megerősíteni a testet és a lelket.

21. Vadrepce / Fény: A depresszió, a lehangoltság lehetetlenné teszi az ember számára, hogy jelen legyen.
Cél: Megtalálni a zord, bánatos hangulatot felolvasztó örömet.

37. Vadrózsa / Életkedv: Az ember képtelen felülemelkedni a jelen által hordozott nehézségeken és boldogtalanságokon, nem érez energiát a harcra. Beletörődés és az aktivitás hiánya jellemzi.
Cél: Megerősíteni a „harci” kedvet arra, hogy az illető a veszteségek ellenére is tegyen magáért.

Magányosság csoport

A magányosság állapotát akkor éli át, amikor érzése szerint a környezete nem érti meg őt. Az embernek nehézségei támadhatnak a kapcsolatok létesítésével, a megfelelő kommunikáció kialakításával. Az emberen eluralkodott egoizmus.

34. Békaliliom / Kommunikáció: a túlzott távolságtartás, a mások fölé helyezkedésből adódik, úgy gondolja, egyedül is képes megoldani a problémáit.
Cél: mások felé fordulás, a kapcsolatok kialakításának kezdeményezése, másokkal való egyenlőség érzésének ápolása.

18. Nebáncsvirág / Idő: az embert gyors gondolkodása és tettei miatt irritálja mások lassúsága. Ingerlékennyé és türelmetlenné válva nem képes mások szükségleteit és egyéni ritmusát figyelembe venni.
Cél: a belső sebesség egészséges uralása és türelem mások iránt, megengedve másoknak, hogy saját belső ritmusuk szerint cselekedjenek.

14. Hangafű / Identitás: az ember nem veszi figyelembe mások szükségleteit, csak saját magával foglalkozik. Egy idő után a környezete nem képes tolerálni túlzott önközpontúságát és egyedül marad.
Cél: Képessé válni mások meghallgatására, az énközpontúság feladására.

Identitás = Azonosság

Mások elképzelései és külső hatások iránti túlérzékenység csoport
2 nagy csoport:

Olyan lelkiállapotok találhatók, amelyekben az ember nem megfelelően reagál az őt érő külső hatásokra, s emiatt képtelen az egészséges önérvényesítésre. „Egyetlen dolgunk, hogy megőrizzük egyéniségünket, éljük saját életünket, és életünk hajóját magunk kormányozzuk – s minden rendben lesz.”

1. Apróbojtorján / Őszinteség: Az elme túl érzékeny a környezetben jelentkező zavarokra és konfliktusokra, amelyek nagyfokú belső nyugtalanságot, szorongást okoznak és aggódással párosulnak. Humoros álarc mögé rejti.
Cél: A konfliktusok őszinte felvállalása és elrendezése, amely kedvezően hat a belső békére, miáltal a külső zavarok kevésbé hatnak a személyre.

4. Kisezerjófű / Szolgálat: túl nyitott és befogadó mások elvárásaival és kívánságaival szemben. Túlzott alázat és túlzott szolgálatkészség jellemzi.
Cél: Saját szükségleteit szem előtt tartva is képes legyen az illető jó szándékkal másoknak segíteni.

33. Diófa / Világrasegítő: Az elme túlzottan érzékeny mindenféle külső befolyással szemben, nagy változások idején, élete egyik állomásának elhagyásakor, az új utak kezdetén. Cél: Kifejleszteni a belső stabilitást, visszaszorítani a belső egyensúlyt felborító külső befolyások hatását.

15. Magyal / Szívet-megnyitó: A test és a lélek túlzottan érzékeny a környezet zaklató vagy fenyegető körülményeire, és a felé irányuló megnyilvánulásokra túlzott mértékben, ingerülten, haraggal reagál.
Cél: Középpontban maradva a szeretet és a jóindulat megtartása.

Kétségbeesés csoport

Nem látja a megoldást a problémáira. Képtelen egy magasabb nézőpontból szemlélni az őt körülvevő elkeserítő helyzetet, nem lát kiutat belőle. Spontaneitása (spontán=kényszer nélküli, ösztönös, önkéntes) lecsökkenhet, nem képes aktívan cselekedni és döntéseket hozni.

19. Vörösfenyő / Önbizalom: Az örömteli tapasztalatok hiányából fakadó önbizalomhiány előbb-utóbb kétségbeeséshez vezet. A saját problémákba való túlzott belefeledkezés meggátolja az embert abban, hogy egészséges, kiegyensúlyozott és tettekben is megnyilvánuló önértékelést érjen el.
Cél: Stabil önbizalom kialakítása azáltal, hogy az ember felismeri és elfogadja saját képességeit.

24. Erdeifenyő / Önelfogadás: Az embernek bűntudata lesz, ha nem képes megfelelni a saját maga által felállított magas követelményeknek, s ezért kétségbeesik. Nagyfokú önhibáztatás jellemzi.
Cél: Képes legyen önmagának megbocsátani.

11. Szilfa / Felelősség: az emberre háruló túlzott felelősség, a túl nagy feladatok miatt alakul ki, ha úgy érzi, nincs a kezében olyan eszköz, amelynek segítségével megoldhatná a dolgait.
Cél: Belső nyugalom kialakítása után a feladatok apránként történő megoldása.

30. Szelídgesztenye / Megváltás: az illető nem látja a kiutat jelenlegi szorult helyzetéből. Cél: A gondviselésbe vetett hit és bizalom révén képessé válni az elviselhetetlennek tűnő pillanatok átvészelésére.

29. Ernyős madártej / Vigasz: Szomorúság, bánat, vagy egy traumatikus esemény hatásai okoznak kétségbeesését.
Cél: Megnyugodni, ellazulni és feloldani az adott traumát.

38. Fűzfa / Sors: abból a felfogásból eredhet, hogy az illetőt igazságtalanul kezelték, s ezért megbántva érzi magát más emberekkel, a sorssal szemben. Úgy érzi, mások hibája miatt szenved.
Cél: Megbocsátás és hála felélesztése a sors minden megnyilvánulásával szemben.

22. Tölgyfa / Kitartás: a kötelességtudat hajtja, keményen dolgozik, a végsőkig kitart, míg egyszer csak összeomlik. Képtelen tovább másokért felelősséggel dolgozni, teljesíteni, így nem is halad előre, kétségbeesik.
Cél: Egyensúlyt teremteni munka és pihenés között, „játékosan dolgozni”.

10. Vadalma / Megtisztulás: Az ember külső vagy belső tulajdonságára koncentrálva tisztátalannak vagy szégyenletesnek érzi magát, kétségbeesik.
Cél: Helyes önelfogadás kialakítása.

Mások boldogulása miatti túlzott aggódás csoport

A mások boldogulásával való törődés, vagy a másokért aggódás rossz értelmezése. Mindazok a lelkiállapotok, ahol az ember az elfogadás képessége nélkül túlságosan rá akarja kényszeríteni az akaratát másokra. „A legkisebb jogunk sincs Isten gyermekei közül bárkinek az életébe beleavatkozni. Mindenkinek megvan a saját feladata, aminek elvégzéséhez és tökéletesítéséhez egyedül ő bír megfelelő erővel és tudással. Amikor elfeledjük ezt, és feladatunkat megpróbáljuk másokra ráerőltetni, vagy engedjük, hogy beleavatkozzanak a dolgainkba, akkor súrlódás és diszharmónia keletkezik a tudatunkban. Különösen figyeljünk arra, hogy csak akkor segítsünk másoknak, bárkiről legyen is szó, ha a segítés vágya valóban Lelkünk parancsa, belülről fakad és nem pedig rosszul értelmezett kötelességtudatból, amit valaki bebeszélt nekünk, vagy ránk kényszerített.”

8. Katángkóró / Anyaság: túlságosan kiszolgál másokat, anélkül, hogy számításba venné mások szükségleteit. Figyelmen kívül hagyja mások szabadságát. Könnyen felébred benne az önsajnálat, ha igyekezetét nem értékelik kellőképpen.
Cél: Ráhangolódni a másikra, és elfogadni az igényeit; az önsajnálatot önzetlenséggé változtatni.

31. Vasfű / Lelkesedés: Az ember meg van győződve bizonyos elméletek és ideálok helyességéről, és másokat is erre az útra akar téríteni, át akarja nekik adni a boldogság kulcsát. Általában jóhiszemű, pusztán felfokozott lelkesedésből cselekszik.
Cél: Megnyílni mások eltérő nézetei felé és megengedni, hogy mások szabadon alkossanak véleményt.

32. Szőlő / Tekintély: A másokért való túlzott aggódás főnökösködésben nyilvánul meg, az ember irányít másokat, még ha azok nem is szeretnék hagyni ezt.
Cél: megengedni másoknak, hogy szabadon irányítsák saját életüket, és elfogadni mások vezető szándékait is.

3. Bükkfa / Tolerancia: Magas követelményeket állít mások szokásaival, viselkedésével szemben, kritizálja azokat, akik nem felelnek meg az elvárásainak.
Cél: Kifejleszteni a toleranciát és megtanulni mások elfogadását, hibáik helyett meglátni erősségeiket.

27. Forrásvíz / Rugalmasság: Az ember szigorú szabályok közé kényszeríti magát, hogy ezzel másoknak jó példát mutasson, másokat a maga szelíd módszerével megváltoztasson.
Cél: Az elnéző lelkület kifejlesztése önmagunkkal szemben; annak a tudatnak a megerősítése, hogy az élet örömei nem bűnös dolgok.